Programmerjohnny-Fail

A következő leírásban felvázolom hogyan lehetsz részeg anélkül, hogy alkoholt fogyassz.
1.-Szállj fel egy tömegközlekedési eszközre,fontos hogy tömve legyen és csak állóhely legyen.
2.Lehetőleg olyan járműre ahol jómunkásemberek vannak.

3.Szippantsd be jó mélyen a levegőben terjengő " anyagot ".

Hát ez a leírás a saját tapasztalataim szerint született. A mai napon történt ugyanis, hogy a tanítás lejárta után, szokásos utunkat megtéve, futottunk a kék busz után,szerencsére,nem inkább szerencsétlenségre el is értük (a végzetet). Már csak állóhely volt abból is épp annyi, hogy nyomorogjunk az ajtó mellett. Úgy 1 percnyi út megtétele után ordenáré bűzt jelzett az nózim. A bűz forrását gyorsan be is azonosította az agyam. A forrás nevezetesen két munkás ember volt, félreértés ne essék nincs bajom a munkásokkal,sőt tisztelem őket, de ez nem kifogás arra, hogy x dl vagy akár liter rövid ital megivása után a pofámba tolja a cuccot. Hát beszarás. Ezt a bűzt még tetézte azt is ,hogy egy csaj felszállt mellém, gyakorlatilag ,még most sem tudom megmondani hogy fértem el. Szerintem létrehoztam én magam a buszon egy másik dimenziót amibe csak én voltam, a többieket pedig csak a képzelet ereje vetette a szemem elé. Mire leszálltunk a haverral kb. mindketten átváltottunk idegbeteg üzemmódba.:D Persze út közbe is adódtak gondok, pl. az hogy az előttünk lévő cuki-muki pár olyan tempóban haladt mint egy csiga.

Ezen már fent se akadok mert felesleges csak magamat baszom fel vele egyre jobban.

Ez történt a külvilágban röviden. Az hogy az oskolában mi történt az egy másik történet és még ennél is gyászosabb. Amilyen kicsattanóan jó kedvem volt hétfő délután most legalább olyan szar. Megírtuk az első zh-t hang-és videótechnikából itt a haver megint észnél volt és idejében eltette a füzetet.:D Blokk volt megint.:D Ezúton is szeretném még egyszer megköszönni neki. Nem volt olyan vészes a doga,talán megvan ezek után ami ma történt nem merek mondani semmit írni meg végképp, mert megtalálja az oldalt a nem létező keywordsok alapján Mr.Webmester.Anyádat azt találjad meg.Te,csicskageci. Ezután jött a kamu óra nem tudok rá mit mondani, a tanár tényleg pro, csak hogy velünk nem akarja megosztani a tudását az fix. Mind1 a mai órán lebegtettünk monitort , csináltunk arculatot annak a retkes oldalnak, és megtanultuk ,hogy milyen szar a táblázat a táblázatban weboldal style. A dolog szépséghibája , hogy mindezt képzeletben...! Majd őszi szünetben összerittyentek valami oldalt. Ja ezúton szeretném megemlíteni Brokkoli "haveromat" üdvözlöm a kurva anyját, és várom az alkalmat , hogy belém kössön. Szünetben amúgy még bejött a két engineer :D. És annak rendje-és módja szerint ownolták a kis gyerkőcöket (minket). Legalább is ebben a hitben vannak.-->Addig boldogok. A nap slusszpoénja: az a zh amit írtunk it-ből , és segített a tanár, nem is lett olyan jó amilyennek hittük, szóval double fail. Erről ennyit,mélytorok bő nyállal, ebből vizsga lesz. Na most megyek a gecibe mert 1.fáradt vagyok 2. jön a meccs 3. ha tovább írok csak jobban felkúrom magam Csocsi all.
 

A mai nap a várakozásokkal ellentétben jól sült el. Talán még most is ennek a hatása alatt vagyok. Ugyanis eddig soha nem tapasztalt dolog történt velem iskolai környezetben. A hétfő reggel szokásosan indult, a 3 zh-n nem igazán agyaltam, mit és hogyan fogok csinálni, ez meg is látszott később. Az első zh az táblázatkezelésből volt egy fincsi kis feladat,amit jobbára sikerült megcsinálnom, kivétel 2 dolgot. Az utolsó pontja az volt a feladatnak, hogy vonaldiagrammal kellett ábrázolni az adatokat szójegyzék nélkül. Ez sikerült is,csakhogy az adatok hiányosak voltak azért mert két adattábla hiányzott. Mondom a mellettem ülő gyereknek, hogy nem baj azért beteszem a diagramot. Ő mondta , hogy így nincs semmi értelme ugyanis nem kapok rá pontot mert az adatok egy része nem stimmel.Hmm. Mi a teendő, próbálgattam ezt meg azt amikor aztán nem akart semmiképp kijönni az eredmény. Fortuna jött a segítségemre, egy ember személyében, pontosabban két ember. A mellettem ülő gyerek ugyanis nemes egyszerűséggel lehúzta magának az asztalra egy másik gyerek által elkészített és már feltöltött feladatot. Felment Tc-be a közös mappába ahová töltöttük fel a cuccost, és gyorsan lehúzta.:D A tanár mire leszedte addigra már rég ott volt a srác szeme előtt. Kezdett örülni a kicsi buksim , hogy na csak meglesz? A függvényt bemásoltuk és jól is működött (egyébként meg kell jegyeznem az általunk készített ügyeskedésben, nem sokban tért el ez a függvény, csak éppen ez működőképes volt). Már csak a diagram  volt hátra, de az meg most nem akart összejönni, valamit szarakodott  a rendszer. A srác nemes egyszerűséggel megfogta a leszedett anyagból a diagramot és bemásolta magához, igen ám de azt a tanár észreveszi mert a forrásfájl ott lesz. Hát kitörölte a forrásfájlt a picsába. Én tágra nyílt szemekkel és tágra nyitott szájjal lestem az eseményeket. Ugyanis az én agyam kapott egyfajta blokkot, kész , kikapcsolt, leállt a rendszer nincs mit szépíteni ezen. Megoldottam én, persze közbe aggódva görcsöltem, hogy ez így nem lesz jó, mert nem gondoltam át, és előjött belőlem a para és össze-vissza hadováltam minden badarságot, ami persze a mellettem ülő agyát felbaszta és még idejében leállított mielőtt még nagyobb bajt csináltam volna a dologból. Ennél a pontnál már nagyon feszegettem a határt, a következő az lett volna , hogy felöklel a gecibe. Az óra végén a tanárnak volt egy visszautasítatlan ajánlata: 2 anyagrészt megírunk egyszerre, és nem kell bent rohadni még pluszba 1 órát. Szünetre nem is mentünk ki, elkezdtünk agyalni, hogy oldjuk meg, ugyanis nem igen készültünk, illetve készültünk puskával. Elkezdődött a dolgozat írása. Az első két lap amit a kezünkhöz kaptunk az Operációs rendszerről szóló kérdéseket tartalmazta. Próbáltunk összedolgozni , de voltak megválaszolatlan kérdések amikre csak tippelni tudtunk, a tippérzékünk pedig nincs a toppon az fix. Haver mondta, hogy próbáljam meg lenézni a másik oldalamon ülő srácról, persze én csak kussban ültem tovább, mert utálok ismeretlenről lesni, meg amúgy is. Főleg nem alvos Laciról meg Billy Gatesről, Billyvel amúgy is a tököm tele van, mert olyan okos bazdmeg, hogy 0 tanulással tud mindent, és köcsög matematikus, zseni feje van.Anyád. Közben mi kaptunk még egy lapot amibe úgy benne volt elég sok anyagrész, számrendszerek,bootolás menete,perifériák, ezeket még tudtam is előző órán, de a memória cserben hagyott, és megállt a tudomány. Az idő vészesen fogyott nekünk pedig még maradtak bőven üres mezők, ja és a megválaszolt kérdésekből se mind jó. Kaptunk pluszba 10-15 percet, a többiek eltűntek a teremből. Aztán olyan dolog történt ami velem még a 12 év alatt nem fordult elő, a tanár odalépett hozzánk, szemöldökét összevonta, és elkezdte darálni a válaszokat. Heh? Mi a f..? Hát ez...ez mi a g...? Odajött és elkezdte mondani a válaszokat.LOL. Közben azért elég szépen szórta is az oltásokat, mondta , hogy ennyi erővel el is küldhetne vizsgázni a tököm tudja kihez, mert az úgy megvág vizsgán, hogy mehettünk volna szopni az igazgatóhoz. Nos még kicsit szöszöltünk a dogával, majd beadtuk és fülig érő pofával takarodtunk hazafelé. Én még a sokk hatása alatt voltam,a mai nap bátran kijelenthetem kritikán aluli teljesítményt nyújtottam, nem érdemeltem meg ezeket, egyszerűen szar voltam. Remélem ez a dolog észhez térített és belehúzok alaposan bármennyire is utált anyagrész jön. Ugyanis ha ownolni akarom Billyt ez édeskevés lesz,hmm, ja és indián gecit is akarom még egy párszor, meg brokkolit is aki egy féreg geciláda,nem kenyerem az erőszak, de ha egyszer is arra kerül a sor nem érdekel mit kapok addig és ott ütöm ahol érem. A hazaút nyugisan telt, haverom még kicsit szétoltott.:D Remélem többször nem áll le így a tudomány, és nem blokkolok le, meg károgok mint egy pöcs. Mikor hazaértem egyből beestem az ágyba és aludtam egy jó 4-5 órát. Na most viszont megyek, mert holnap jön a kedvenc napom a kedvenc tanárommal(irony) művészettöri.Most hirtelen nem jut eszembe más csak ez: L'art pour L'art. Anyádat. -"Nincs művész" -" De művész vagy" - "Te vagy a művész"-"Mindenki művész"-"Dehogy" lol.

Hohó!
Hát szokás szerint a péntek és a szombat villámgyorsan véget ért, vasárnap reggel mikor felkeltem, izgatottan néztem meg az eredményeket, mert tipp mixeltem(de mi a francnak?) nézem és eddig bejött minden meccs, mondom ó mi a fasz manó történik lehet, hogy nyerek?!:O Már csak 3 mérkőzés volt hátra ezek közül kettő be is jött, utolsó meccs hát mondom Chelsea csak legyőzi az újonc QPR-t, hát nem így történt, hála a bírónak, elcsalta a meccset nem kicsit, elég szégyen, de hát mégis mit vártam.Hozzáteszem ha nyertem volna  760 forintot nyertem volna(ROFL), ez szánalmas. De a sors még ezt se akarja nekem megadni, mekkora poén. Ez van, ezt kell szeretni. Ja a holnapi nap ennek tetejében nagyon jól néz ki, 3 zh.
 

A következő emlék a közelmúltra nyúl vissza. Az általános iskola után lezárult egy nagy fejezet, nagy válaszút előtt álltam hiszen el kellett döntenem hol folytatom tanulmányaimat, vagy folytatom-e?:D Hát folytattam hiszen tudtam számomra nincs más választás csak az ha továbbtanulok, mert az fix, hogy fizikai munkára alkalmatlan vagyok. Azt tudtam , hogy mit akarok, illetve, hogy mi áll hozzám közel.Leginkább a szakkommentátori pálya vonzott, de tudtam, hogy számomra ez az út a szopással lenne egyen értékű.Hogy miért is? Hát azért mert ahhoz, hogy az emberből az váljon kell egy nagy adag szerencse(itt már megbukott az elmélet-kiestem) és némi ismeretség. Természetesen a továbbtanulást illetőleg egyedül döntöttem mindenben, egyrészt utáltam már ekkor ha beleszóltak a dolgaimba, másrészt a szüleim tudták ezt.:D Így hát türelmesen vártak mire eldöntöm. Persze édesanyám azért kérdezgetett, hogy mégis mi a túrót akarok,én ilyenkor azt válaszoltam: sok pénzt kereső ember. Tehát a kommentátor kilőve, ami még érdekelt ekkor az az informatika volt és a számok világa(lol) azóta a másodikat megutáltam. Az osztály szétszakadt 8 hosszú év után, én ezt bevallom nehezen viseltem, mert nagyon kötődtem hozzájuk. Ez volt életem eddigi legjobb 8 éve annak ellenére, hogy egy tudatlan kis kölök voltam(most is az vagyok lehet, de legalább jobban tudatában vagyok ennek). Az informatikát választottam tehát, két igen közeli barátommal iratkoztam be az XY nevű helyre ami Csepelen van.  A két barát egyébként nagyon közel lakott hozzám. Így hát azon izgultam szeptember elsején, hogy egy osztályba kerülök-e velük. Így történt. A három jó barát(lol) újabb 4 évnek nézett elébe együtt. Az első hetek a szokásos módon peregtek le. Majd az első két év után beállt egy gyökeres változás, hogy micsoda? A 3 jó barát már nem is volt annyira jó barát.Hmm. Vajon mi történhetett? A válasz így utólag visszatekintve egyszerű, túl régóta ismerték egymást , és egyszerűen kellett találni valami indokot arra, hogy viszály legyen közöttünk, én két tűz közé estem így hát nézeteimet nem hazudtoltam meg, és egyik mellé sem álltam, inkább én is elhatárolódtam, persze ez az állapot nem sokáig volt így, hiszen 8 évnyi barátság után az ember nem dobja csak úgy ki őket, mint egy rongyos papírt. A 12. évfolyamra komolyabb lett a felfogásunk ugyan nem sokkal, de annyival mindenképp, hogy nem hánytuk a másik szemére az apróságokat. Tulajdonképpen számomra ez az év volt a legjobb a 4 év alatt. Érezni lehetett, hogy ez a barátság hármójuk között már nem az ami volt. A másik ok szerintem ami miatt bekövetkezett ez az állapot az volt, hogy az egyik személy rohamosan változáson esett át, mind stílusban, mind magatartásban, és olyan társaságba került ami mindenféleképpen más volt mint mi, ez persze nem feltétlen negatívum,sőt. És ennek a személynek nem feltétlen lett rosszabb a jelleme. De ez van , történt ami történt, én mindenesetre biztos vagyok benne, hogy olyan szar sose lesz közöttünk a kapcsolat, de hogy később emlékezni fogunk-e egyáltalán  a  másikra azt nem tudom.Illetve, hogy a fenébe ne tudnám. A másik nem felejti el könnyen azért még ha akarja is, ezt a 12 éves barátságot. Az egyikkel aki mellesleg közeli szomszédom mai napig egy intézménybe járok, a másik pedig jelenleg az üzleti életbe folyt bele, remélem sikerrel, és ő nem szopik annyit mint mi.:D

Hello!
Reggel szokásosan 6:00 kor kipattantam az ágyból mint annak rendje és módja.Nem néztem ki az ablakon, mert nekem egy időjárási tényezőktől hamar el tud menni az a maradék kedvem is,szóval inkább lezavartam 10 perc alatt a szokásos reggeli dolgokat és már mentem is a ház elé ahol már várt az osztálytársam, akivel mellesleg már 13. éve járok egy osztályba, ezután már tényleg csak azt tudom elképzelni, hogy egy munkahelyünk lesz(feltéve ha lesz). Amit erről az emberről tudni kell, hogy hasonló gondolkodású ember mint én,persze sok dologban különbözünk, de pont ez a jó szerintem, szemrebbenés nélkül megmondjuk egymásnak ki mit, hogy gondol, és a legfontosabb, hogy ritkán hazudunk egymásnak azon egyszerű okból kifolyólag, hogy egyből felismerjük ha a másik kamuzik.Szóval megvan ennek az előnye,és a hátránya is ahogy az látható. Persze biztos sokan vagytok így. Tehát reggel szokásos utunkat megtéve a megálló felé már szálltunk is fel a zöld takonyra amin egyébként rettentően imádok utazni. Hogy miért? Azt inkább ne soroljam, nyilván ti is tudjátok, de legalább mulatságos, legalábbis én jól elszórakozok. A felszállás a jól ismert "tol a tömeg" módszerrel ment, mellettem jobbra a haversrác, balra egy vörös hajú egyébként az elején még szimpatikus is volt, aztán a végére már kevésbé.

A héven egyre több és több ember lett,mígnem eljutottunk arra a pontra amikor már a másik szájába bele vagy épülve mint egy építőelem ezt még mindig nem szoktam meg az évek során, nagyon allergiás vagyok arra amikor az egyén a pofámba liheg, és "elfelejtett" fogat mosni, szokás szerint magamba duzzogtam, amikor egy idő után nyílt a vezető kabinajtaja és "durr" vörös hajú csajszi plusz emberek tolnak el, én meg a haverom tolom le a hévről aki hozzá kell tennem nem az a gyenge nyikhaj kis kölök. Persze semmi bocsi vagy legalább egy menj a gecibe arrébb mondat elhangzott volna. Végül a srác csodával határos módon fent maradt a szerelvényen. Én pedig szúrós tekintettel néztem a vörös hajú csajszira, nem azért mert tolt, az nem az ő hiába volt, ugyanis hozzá kell tennem a vezető muksó, úgy nyitotta az ajtót mint egy vadállat, a bugris paraszt. Leszálltunk és már mentünk is megszokott tempóban a 103-ashoz amikor egy régi arccal futottunk össze, és tudjátok mi történt? Felismert,sőt KÖSZÖNT(az a gyerek mindig is normális volt). Az első 103-asra nem igen fértünk fel, szóval hanyagoltuk, de lazán beértünk. Az első képszerkesztés ahol a Photoshop programmal ügyeskedünk, meg kell jegyeznem a tanár még általam nem látott profizmussal adja elő a cuccost. Nagyon precíz, és pontos, elmagyarázza a dolgok működését, és kb. 30 percet mindig sztorizgatásra szán többnyire nőkről beszél :D. De ami a legfontosabb, hogy nagy tudása és profizmusa ellenére, szerény és nem beképzelt, ezeket az ember természetes tulajdonságoknak venné, de kurvára nem azok. A második óra Programozás alapjai ami jelenleg a kedvencem. A tanárról itt is elmondható, hogy profi módon adja elő az anyagot, idősebb korosztály mint a "photosoppos ember", ő komolyabb is egy kicsit, nagyon nagy türelme van, szinte már félelmetesen nyugodt, és minden mondatát nagyon átgondoltan megfogalmaz. Nem haladunk valami eszeveszett őrült tempóban, de legalább az osztály 90%-a érti(eddig). Egyelőre még csak Java-val ismerkedünk, és a jegyzettömbös+parancssoros megoldással, hajtatjuk végre a feladatokat a géppel. A tanítás végére teljesen elálmosodtam hála az időnek, az 5 óra alvásnak, és hála magamnak. A héven még unalmamban elkezdtem olvasni Így élt:Pasteure című könyvet ami meglehetősen tetszett.

Üdv mindenkinek!
Bevezetésként annyit kell tudni, hogy régóta tervezem, hogy létrehozok egy blogot, de valahogy sose tudtam magam rászánni egészen mostanáig, a végső löketet kétség kívül a tegnapi nap adta meg. Erről majd később részletesebben írok. Hogy miért jött létre a blog?Nos elsősorban ismerősök, barátok, haverok "szórakoztatására" de úgy kb. mindenki számára. Remélem egyszer azok is idetévednek akik aktív szereplőként fognak szerepelni leírásaimban.:)